A RÁSPI

A Ráspiról is sokat lehet olvasni a neten, végre alkalmunk volt meglátogatni. A terep előzetes felmérése során szembetűnő volt, hogy a viszonylag igényes honlapot régen frissítették, az étlap sem változik érdemben. A blogok is vegyes képet fogalmaznak meg, de abban egyezik a vélemény, hogy kísérletező konyha, remek borokkal. Az éttermet 09.18-án látogattuk meg, a Taubenkobel után két nappal. Helyfoglalás Ráspiéknál sem árt. A hosszú hétvége során a Fertő-tó gasztró élményei mellett terepet is jártunk, műemlékeket nézegettünk, a hely gyönyörű, bátran ajánlom. Az étterem Fertőrákoson található, a kőfejtőről talán mindenki hallott, számunkra újdonság volt, hogy a település mellett egy Mithras szentély is látogatható, a római történelem iránt érdeklődőknek kötelező (http://www.mithras.hu/) Mi lemaradtunk róla:-(

Vissza a kulináris élményekhez. Kívülről kellemes falusi rezidencia, igényes kerthelyiséget is kialakítottak. Mi a belső részt választjuk, közepes méretű szoba, néhány asztallal, mindegyik más stílusú székekkel. A hely nekünk kissé túlzsúfult régi műtárgyakkal, fényképekkel, a hangulata összességében mégis jó. A szoba közepén jókora fatörzs, tetszett.

A Ráspi belülről

Az étlapon kevés étel található, én bevállalom a gourmet menüt, Nikola már szerényebb, leves és főétel. A sofőr szerepet galád módon rátestáltam, de nem jár rosszul a ház gyümölcs és virágitalaival, a hárs szörp tényleg finom. Aperitifként nekem házi balzsamesszencia jár, amit csak a rosé után kortyolok el, nekem mindkettő bejött.

Balzsameszencia és rosé

Ráspi csak a saját készítésű borait árulja, később lesz szó róluk. Előételnek libamáj terrine érkezik szarvasgombával, utóbbi talán picit túldozírozva. A máj látványra talán lehetne szebben készített, a fényképen is látszik a "ráncossága", de ízében a legszebb hagyományokat idézi, könnyű, krémes állagú és kóstolva már nem is olyan sok hozzá a gomba... A tálat rózsaszirmok (egész finom), balzsamecet (nagyon finom), némi salátalevél és virágok díszítik. A kísérő ital Ibolya-Ringló pezsgő, amiben rózsaszirom úszik, naná, hogy felragadt a számra.

A ráncos terrine.

És a ragadós rózsaszirom.

Levesként vargányakrém, ami lenyűgöző, a műfaj Paganinije. Krémes, intenzív ízű, benne roppanós vargányadarabokkal. Vajon hogy csinálja ezt szeptember közepén? A kísérő 2008-as évjáratú Zweigelt gyümölcsös, a tannin bársonyos, ilyen jót ebből a fajtából talán még sosem ittam. A gyümölcsleves kalóriabomba jóadag tejszínnel dúsítva, ízében szilva, málna és feltehetően valamilyen erdei gyümölcs. A homogenizálást talán megoldhatták volna jobban is, a látvány mindkét leves esetében messze elmarad a fantasztikus ízektől.

Csúnya, de finom

Főételként bárányfilé szarvasgombával, itt nekem egyértelműen sok a gomba, a hús viszont remek, kiváló mártással. Ennél a fogásnál kértem egy kis változtatást, ugyanis a menőhöz járó borok közül itt a 2006-os évjáratú Mátét ajánlják. A palackár 50.000 Ft, az ételhez járó adag is 8800, szóval én inkább egy 2006-os Zweigelt válogatást kóstolok, ami nagyon gyümölcsös és szerintem szépen kíséri a bárányt. Másik főételünk a balzsamos kacsamell. A hús talán picit túlsült, de ízében, állagában még mindig kiváló. A főételek díszítése, körete kicsit egysíkú, a rózsaszirom, balzsamecet és az egészben sült krumpli (amúgy remek, biztosan nem Tesco gazdaságos) mindegyiken fellelhető, a tálalási forma is egyezik, igaz, a bárányt bolondítják egy kis grillezett paradicsommal.

A bárány

És a kacsamell

Desszertként egy hibátlanul sütött csoki felfújt érkezik, hozzá a 2007-es Electus. A bor Zweigelt válogatás, talán az est fénypontja, kávés, meggyes ízek, illatok, telitalálat a csoki mellé. A felfújt belül folyós, hőmérséklete, íze, állaga remek. Asszem, ilyet kevesen tudnak sütni, telitalálat. Próbálom azt hirdetni magamról, hogy nem kedvelem az édességet, de az ilyen fogások erre rendre rácáfolnak. Bejön a baracklekvár és a néhány szőlőszem is.

Levezetés a sajttál, ez elég ipari terméknek tűnik, a már-már elcsépelt szőlővel, dióval díszítve. A pincér nem tud pontosat mondani, azt beismeri, hogy nem „elsősorban” helyi sajtokat kapok. Erősen bolti jellegű, igaz, abból a jobb fajta, a kékpenészes lehet Roquefort, a rúzsos akár Chaumes is. Egyértelműen a leggyengébb fogás, nekem nem illik ide. Ami viszont mégis fogyaszthatóvá, már-már finommá teszi, a hozzá kínált 2006-os Gneisz, nálam itt sokkal jobban jellemzik: ( http://www.alkoholista.blog.hu/2011/08/11/kekfrankos_klasszikusok)

Kritikám tárgya

Zárásként házi készítésű bonbon érkezik, ami újfent remekmű, a kategória legnagyobbjai közé való. Ismét mosolygósan fogyasztok!

Mosolyom tárgya

Amiről sajnos nem készítettünk képet, az a mellékhelyiség. Nagyon igényes, ötletes, aki erre jár ki ne hagyja!!!!

Összességében remek étteremben jártunk, a borok eszméletlenek, az ételek is átlagon felüliek. Ráspi még mindig a hazai top ötvenbe sorolható, az apróbb hibák talán csak nekünk szúrtak szemet. Mindenkinek ajánlott, de a borlapról csak óvatosan…