2012. december 7., péntek

Fondue, körte chutney-val



A fondue – avagy svájciasan fondü – ravasz francia, svájci találmány, valamikor a XIX. század végéről. Eredeti formája a maradék kemény sajtok, kenyerek elpusztítását szolgálta, az élvezeti érték javítására a sajtot borban felolvasztva, majd kenyérrel kitunkolva. Varázsa nem kérdés, közös tunkolás, alkoholgőz, kész is a tökéletes este. Nem utolsó sorban a maradék bort pedig meg lehet inni…. A divatot meglovagolva ma már léteznek húsos és – uram bocsá – édes fonduek is. Az alapváltozathoz visszakanyarodva számunkra roppant kedves mutáció a Mont d’Or sajt, amit saját dobozában lehet elkészíteni, a blog már kimerítően értekezett róla. A szezonális termék beszerzése némiképp bonyolultabb, mint 10 dkg Tesco trappistát, netán csíziót bevásárolni, de nem megoldhatatlan. A már ismertetett alapváltozat ezúttal némi chutney-val egészült ki, az alapötlet a Susogó étterem érdeme. A chutney kifejezéstől nem kell megijedni, nyugodtan hívhatjuk darabos, fűszeres lekvárnak is. Indiai származék, az angol gyarmatosítók terítették Európában, idehaza ismertsége viszonylagos, mint annyi másé… Frissen készül, a titok az édes ízt részint kioltó, de inkább átlényegítő fűszerezésben van.

Körte chutney (kétszemélyes adag)

Személyenként egy körtét (jelen pillanatban a Bosc Kobak fajta érhető el számomra) hámozok, vékony cikkekre darabolok. Edényben evőkanálnyi kristálycukrot olvasztok, rádobom a körtét, kevergetem, a letapadni kívánó, karamellizálódott gyümölcsös cukrot folyamatosan noszogatom. A körte érettségétől függően 10-15 perc alatt megpuhul, lehúzom, megvárom, amíg lelangyosodik. 

 Óvatosan a karamellel!

Villával összetöröm, lapos evőkanál mustárt keverek hozzá. Itt is célszerű valamilyen jobb, francia mustárt választani, a Globus nem biztos, hogy hozza a kívánt hatást… A mustár pontos mennyisége nem határozható meg, kóstolásra kell hagyatkozni, nagyjából akkor jó, amikor már nem az édes körte, de még nem a savanykás mustár íz dominál. Egészen döbbenetes ízvilág jön létre, amire azért még újabb csapást mérünk. Méghozzá két tekerés bors, és körömnyi, finomra aprított friss chili formájában. A peszmeg nagyon jól működött a sajttal, már csak egy kevés friss baguette a tunkoláshoz és két pohár a maradék bor elszopogatásához…. Testesebb száraz fehér, lehet akár tokaji is, jelen esetben hordós érlelésű chardonnay volt a választás (Wekler). Mont d’Or forever!!!!

Mont d'Or, körte chutney.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése