2013. október 15., kedd

Rákszósz versus savanyú káposzta



Első hallásra zsigerien idegen alapanyagok. De a savanyát többszöri öblítéssel szelídítve, a rákszósz enyhe édeskéjével párosítva máris harmónia áll elő. Az alapötletet éttermi élmény adja, a procedúra kétségkívül macerás, de az állandó kóstolás katartikus, az ízek kialakulásának, teljesedésének szép példája. Rákunk ugyan már csak mutatóban, de a savanyú káposzta (nem a konzerv vecsési) máig megbízható – hellyel-közzel. Interpretáció következik. Kezdetnek kilónyi, méretes, egész tigrisrákot vásárolok, igyekszem eltekinteni fagyasztott voltától, valamint attól, hogy a 80 dkg rák mellé vettem 20 dkg fagyasztott vizet, fátylat borítok az aquakultúrában való nevelkedésre is. Lényeg a tisztítatlan, nyers változat, lássuk be, frissen nehezen hozzáférhető, némi lelki megnyugvás ez. A kiengedés lassan történjen, a meleg vízzel való locsolás nem elegáns, ráadásul a hús minőségén is sokat ront. A vásárcsarnokból szerzem be a fél kiló savanyú káposztát, 20 dkg-t elcsipegetek, a maradékot többször, alaposan átöblítem. Mészárlással kezdek, a rákok fejét letépem, a páncélt lefejtem, az állat domború részén bevágást ejtek, a bélcsatornát eltávolítom. A húst leitatom, felhasználásig a hűtőben pihentetem. Következik a legszebb feladat, a rákszósz előállítása.

Rákszósz

A páncélokat és fejeket tepsibe pakolom, néhány csepp oliva olajjal locsolom, 160 ºC-os sütőben 20 percig pirítom. Izgalmamat zöldségalap készítésével terelem el. 

 Megpirultak...

Ehhez kisméretű sonkahagymát, 5-5 dkg sárgarépát, szárzellert és póréhagymát aprítok, párolok, majd lapos evőkanál paradicsompürével vegyítek, néhány percig együtt rotyogtatom. Felöntöm 2 dl fehérborral (ha már tengeri, akkor sauvignon blanc, Nyakas pince) és 0,5 dl száraz vermuttal. Az alkohol gőzöket orrommal felszívom, teljes párolgásukig kevergetem az alapot. Vegyítem a rákpáncélt, fejeket, felöntöm 5 dl semleges alaplével (csirkét használtam). 20 percig, alig gyöngyözve forralom, majd jóféle, egészségügyi textil pelenkán átszűröm. A levet kóstolgatom, majd redukálok, azaz, nagyjából felére forralom – és persze kóstolgatom. Ismét mártásalapot készítek, kis fej salottából, gerezd fokhagymából, kisebb bocskorpaprikából, néhány szem, hámozott koktélparadicsomból, hintés pirospaprikával, némi sóval. Néhány percig forralom, majd hozzáöntöm a rákalaplevet. Összeforralom, pürésítem, áttöröm, némi tejszínnel krémesítem. A kóstolások a mennyiséget jelentősen redukálták, de így is megfelelő a volumen, melynek kétharmadát 10 percig rotyogtatom a káposztával, harmadát az alig grillezett rákokra és a tálalt káposztára locsolom. Snidlinggel díszítek. Tengeri étel révén kézenfekvő lenne a sauvignon blanc, de fajsúlyosabb fehér sem istenkáromlás. Elégedetten fogyasztom, a bőséges előkészületért maximális a kárpótlás.

Rákszósz, savanyúkáposzta.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése