2011. december 11., vasárnap

Tunkolók könnyű, vasárnap délutáni borozgatáshoz

Egy baráti borozgatáshoz nem feltétlen kell chipset ropogtatni, pillanatok alatt összedobható néhány „borkorcsolya”. Régi kedvenc a fokhagymakrém, amire Váncsa István szakácskönyvében bukkantam rá, tapasztalati úton az arányokon módosítottam csak picit.

Sültfokhagyma szendvicskrém

Fokhagyma fejeket vásárolok, lehetőleg a kisebbeket, tömörebbeket keresve. Az alsó, elfásodott részt levágom. Célja kettős. A fejek így stabilan megállíthatók és magukba tudják szívni az olivaolajat. Alufóliából csomagolásra alkalmas méretű darabokat tépek, jöhet a közepükre pár csepp olaj, majd a fokhagyma.

Fokhagyma fejek fástalanítva...

és olivaolajban fürdetve.

Jól bebugyolálom, 200 °C sütőben háromnegyed órát sütöm. Megvárom, amíg kihűl. Következik a nyomkodás. A fokhagyma krémessé vált, a gerezdekből könnyen kipréselhető. Ettől persze a kezünk ragadós lesz, de a nyers hagyma erős ízére, szagára már nem kell számítanunk.

Fokhagymafej, sütve...

és kinyomkodva.

A produktumot villával összetöröm, evőkanálnyi olivaolajat, 10 dkg krémsajtot (nekem a natúr Medve vált be), 5 dkg kecskesajtot (natúr Garabonciás), 3 evőkanál frissen reszelt parmezánt, sót, borsot teszek hozzá. Az állagát tejszínnel állítom be, lényeg, hogy könnyen kenhető, tunkolható legyen. Ízében a fokhagyma szelidített jegyei dominálnak, enyhe parmezános, kecskesajtos jelleg mellett. Eteti magát, natúr tortilla chips, piritós kenyér társaságában. Bármilyen száraz fehérbor kíséretére alkalmas.

Csirkemájas pirítós (crostini di fegatelli)

Toszkán előétel ez, számtalan változatban készül. A régió igazi kulináris fellegvár, gasztronómiai regények ihletője (Frances Mayes), borai sem megvetendők (Chianti, Brunello), gyökerei az etruszk királyságig nyúlnak vissza. Az ízeknek, ételeknek volt idejük kifinomulni. Az általam készített verzióhoz ½ kg csirkemájat megmostam, szárazra töröltem. Olivaolajon megdinszteltem két fej hagymát, amint elérte a világosbarna fokozatot, átpakoltam turmixgépbe. A maradék olajat kipótoltam, dobtam bele 5 gerezd vékonyra szelt fokhagymát, amint elkezdett színeződni, a májat és 5 darab, aprított szardella filét. A sütési idő mindössze egy-két perc, a máj közepe maradjon rózsaszín. Mehet a turmixba, kiskanálnyi szárított zsálya, kapribogyó, bors, ízlés szerinti só társaságában. Darabosra pürésítettem. A variációk száma végtelen, a csirkemáj és szardella kihagyhatatlan, de készítik boros, paradicsompürés, zelleres változatait is, a zsálya helyett használható bazsalikom. A pirítós kenyeret locsolhatjuk olivaolajjal, de ismert olyan változat is, ahol a kenyér egyik oldalát tálalás előtt forró húslevesbe mártják.

A fenti borkorcsolyákat szarvas- és disznó sonkával, sajttal egészítettük ki, jóféle, testvérem által sütött kenyérrel, kaláccsal fogyasztottuk.

Rusztikus péktermékek.

Harapni-, tunkolnivalók.

A borok közül egy Gigondas (köszönet Győri Kingának) érdemel említést. Ez a kis francia borvidék a Rhone déli részén található, klímája mediterrán. Döntően vörösborok készülnek itt, az uralkodó fajta a grenache és a syrah. Erős tanninja ellenére nagyon harmónikus, gyümölcsös volt, felkerült a „ha megint franciába megyünk, hozunk” dolgok listájára.

Gigondas.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése