2012. január 8., vasárnap

Tonhal ismét, tésztafélével

Az olasz tészták – és ily módon a tésztanevek - világhódító útja nem kérdés, ez a verzió most farfalle alapú, ami szó szerint pillangót jelent, de hívhatjuk masninak, nyakkendőnek is. Előnye, hogy a mártást kiválóan felveszi, sűrű szószokhoz az egyik lehetséges választás. Amíg a tésztát megfőzzük (akkor is, ha csak al dentére:-)), a mártás kényelmesen elkészül. Szó volt már a tonhalak közti minőségi különbségekről, erre a célra jobbfajta konzerv (Rio Mare, avagy Calvo) tökéletesen megteszi. Az lényeges, hogy az olivaolajas verziót válasszuk.

Tonhalas gombás farfalle (két személyre)

25 dkg tésztát kifőzök. Vajon és olivaolajon kis lángon megdinsztelek fél fej hagymát egy gerezd fokhagyma társaságában. 15 dkg csiperkét vékonyra szelek (Mosni, főként hámozni tilos, az ízanyagok a héjban találhatók. Az apró piszkokat elegendő késsel lekapirgálni. Ízében semleges gomba ez, de a tonhalhoz tökéletesen megfelel.) Az edény lehetőleg méretes legyen, hogy a gomba szétterülhessen, így nem főni, hanem sülni fog. Nem kell túlzásba vinni, elég, ha megüvegesedik, így roppanós marad.

A gombát üvegesre pirítom.

Mehet rá egy kevés só, frissen őrölt bors és egy kis doboz főzőtejszín. Amint kezdene forrni, rádobom a halat, a kis konzervből (8 dkg) két adag. Előtte az olajat leöntöm. A halat fakanállal széttuszkolom, vigyázva a gombára. Fél citrom leve és egy marék friss petrezselyem adja a végső harmóniát. Ezt követően rögtön lehúzom a tűzről, kóstolás után mehet is a tésztára. Bor ajánlat lehet egy friss rosé, mi is ezzel ittuk. Kúcs Gyula (korábban Sauska pincészet) saját roséja 2011-ből gyümölcsös, friss kékfrankos, nyáron remek lesz fröccs helyett, itt is szépen teljesített.

Tonhalas, gombás farfalle.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése