Nem árulok el nagy titkot, kolbászt nem csak a
Kárpát-medencében töltenek. Sütik a bajorok, britek, franciák, a hazaihoz mégis
talán a spanyolok verziója áll a legközelebb. Vándorlásaik során a produktum
eljutott Dél-Amerikába is, a spanyol ajkúak egyöntetűen chorizónak nevezik ezt
a terméket. Hozzánk hasonlóan töltik édesre, csípősre (akár méregerősre), sütik
nyersen és füstölik is. A különbség a fűszerezésben lelhető fel, bár a
fokhagyma, füstölt paprika majdnem mindig megtalálható. Ezen túl az ízesítés
régiónként változik, a latin-amerikaiak előszeretettel használnak chilit is. Az
egyéb fűszerek között megjelenik a fahéj, oregano, cayenne-i bors, szegfűszeg.
A füstöléstől függően léteznek puha és kemény változatok, előbbiek sütésre,
főzésre, utóbbiak közvetlen fogyasztásra alkalmasak, számos tapas alapjai. Az
egyik legismertebb a chorizós paradicsomsaláta, a kolbászt fokhagymával sütik,
sherry ecettel bolondítják, majd sherry ecetes paradicsomsalátával vegyítik. A
puha változat kedvelt elkészítési módja a borban párolás is, ezt meglovagolva
született az alábbi gyors tésztaváltozat.
Csípős, chorizós penne (háromszemélyes adag)
Oliván dinsztelek egy fej, aprított hagymát, rádobok 25 dkg,
karikázott csípős chorizót, 2-3 percig pirítom, az utolsó 30 másodpercre megy
bele egy vékonyra aprított friss chili. Hozzávegyítek egy darabolt paradicsom
konzervet, bő 1 dl
fehérbort (mondjuk chardonnay), sózok, borsozom, 20 percig csendesen
rotyogtatom. A tésztára szedem (30 dkg al dente penne), tetejére parmezán,
friss petrezselyem, vagy kakukkfű kerül. Izzasztó fogás, de a maradék borral
csillapítható a csípősség… Kellemes, gyors egytálétel, a chorizó beszerezhető a Metróban, szigorúan a vékony, kolbászváltozat ajánlott, a szeletelt, szalámi méretű változat erre alkalmatlan.
Csípős, chorizós.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése