Borkonyha – amit vártunk

Divatos helyet látogatni csapdás dolog, a nagy elvárások könnyen negatívvá fordíthatják az élményt. Némi habozás után esett választásunk az „utolsó vacsora” helyszíneként a Borkonyhára. Bloggertárs nem teljesen meggyőző bejegyzése ellenére is ajánlotta, a szakma is elismeréssel szólt a helyről. Sárközi Ákos séf sztázsolás beszámolója alapján az elhivatottság nem megkérdőjelezhető, szakmai előélete egyebekben is figyelemre méltó (Alabárdos, Hagyomány és evolúció verseny). Na, és a Gault&Millau-féle 14 pontot sem adják ingyen. A borkínálat tetemes, döntően hazai tételek, több százas nagyságrendben, közülük vagy ötvenet deciztetnek is. A helyet megszavaztuk (tam). Helyfoglalás mindenképp szükséges, az asztalok száma és a bejutni kívánók köszönő viszonyban sincsenek egymással. Elvégre szombat este van, belváros, turisták, etc. A hely tényleg nem nagy, a bejárat melletti falat hatalmas bor klíma foglalja el, szomjan bizton nem maradunk. Mellette amúgy némi poharazgatásra is lehetőség nyílik, a borokból vásárolni is lehet. Sarokasztalt kapunk, jó rálátással a helyre, a nyüzsgésre. A hely elegáns, mégis fesztelen, döntően valószínűleg a pincércsapatnak köszönhetően. Fiatal srácok, néha kicsit szétesettnek tűnnek, de végtelenül kedvesek, hibát nagyítóval sem lehet találni, borilag pedig felkészültek. A hely francia bisztró és kortárs magyar családi étterem ötvözeteként definiálja magát, bármit is jelentsen ez. Megnéztük. Az étlap hetente-kéthetente változó, esetünkben 5 előétel, 2 leves, 7 főétel, 4 desszert közül lehetett választani, de emellett táblán néhány tételes napi ajánlat is van. Kezdetnek tokaji pezsgő, a legjobbak közé tartozó Királyudvar Henyéje, a legszebb hagyományokat idézi, simogató buborékokkal, csontszárazon. Amuse bouche, na, az sajnos nincs, érkezik helyette remek házikenyér kollekció, jónak mondható vajjal. A kenyerek etetik magukat, mézes-diós, szezámmagos, köménymagos változatokban.  Előételekkel a Brehm állathatározóban sem vallanánk szégyent, lefedjük a két- és négylábúakat, puhatestűeket.

 Jakab.

 Rendszertanilag alulról építkezve érkezik egy tökéletesen készített Szent Jakab, vajban sütve, némi algakaviárral, rosé mártásban. Egy könnyebb tokajit, a Szent Tamás pince hárslevelűjét kóstoljuk mellé, nincs vita, Szepsyéknél a borkészítés tudománya öröklődik. 

 Kacsatorta, zöldalma.

Kétlábúakat kacsatorta képviseli, zöldalmagolyókkal, némi birs jelenlétével. A kacsamáj lényegében egy terrine, a zöldalma merész, de ízvilágában valóban harmonizáló választás, mellé mi más, mint Szepsy Úrágya furmintja? 

Nyúlgerinc, karalábé.

A végére a nyúl marad, gerinc, karalábé veloutéval, könnyű mártással. A nyúl omlik, szaftos, a karalábé ízével összesimul, amit csak kiemel a badacsonyi Villa Sandahl Capuccino Oil névre keresztelt rajnai rizlingje. Vitán felül az egyik legszebb hazai rajnai, maximum az ár-érték arányon lehet elgondolkodni. Főételekben már a négylábúakra fókuszálunk. Női csapat ízlését biztosan sikerült formálni, a korábban tiltólistán lévő nyúlra és marhapofára esik választásuk. 

Az nyúlnak combja és gerince.

A nyúl gerinc és comb formában érkezik, zsenge karalábéval, baconbe göngyölve, az előételeknél tapasztalt minőségben. A marhapofa kísérete túrógaluska, fehérrépa püré. A pofa puha, optimális állagú, a kísérő galuska nekem némiképp túlkészült, a fogyasztónál viszont sikert arat, a püré tökéletes, ízes, egészében a fogás hibátlan. 

Pofa, galuskával, fehérrépával.

Csakúgy, mint a báránylapocka, amin nagyot dob a gerslis, csicseriborsós köret, némi bazsalikomos felhanggal. Elsőre kicsit soknak gondoltam hozzá az ajánlott Bock Fekete-hegy cabernet franc-t, de a gyümölcsös, csokis ízvilág mégsem lógott ki. 

Báránylapi, remek körettel.

Kezd a dolog hátradőlőssé válni, azért a desszerteket nem hagynánk ki. A már-már védjegynek számító csokis költemény, birsalma szörbettel tuningolt sütőtöktorta, sajttál, a kíséret egyöntetűen az újabb Szent Tamás, a nemes egyszerűséggel Mád irányítószámáról 3909-re keresztelt késői szüretelésű cuvée. 

 Uhhhh....

A csokishoz némi performance is társul, az üreges kúpot forrós csokoládéval öntik nyakon, melytől is kollízió következik be, az alkotóelemek eggyé válásával. Ráadásul finom, hasonlóan a sütőtökös kompozícióhoz. A sajttál míves darabokat tartalmaz, talán a legszebben díszített hazai változat. 

Végszó.

Kávénk hibátlan, a körítés cukorilag ugyancsak, pálinkában is minőség, Bestillo érkezik. A nagy elvárások nagyjából valóra váltak, remek konyha, a feeling, felszolgálás ezek között is előkelő helyre sorolja a Borkonyhát. Erősen ajánlott.