A spagetti egyszerű mártásának eredete kérdéses. Itt természetesen a házi verzióról esik szó, ezen ételnek is létezik zacskós formája, de alapjaiban sem hasonlít a kettő egymásra. Utóbbi csomagolt Vegeta, amit az illúzió kedvéért tejjel kell felengedni, ha igaz. Az otthoni készítmény is összeáll 20 perc alatt, megéri a fáradtságot. Meglepően új ételről van szó, mai formájában Róma környékén született a második világháború után, talán az amerikai katonák keverték össze kedvelt szalonnás tojásukat a spagettivel... Fiatal kora ellenére számos változatban készítik. A szalonna és a tojás alap, de a főzőlevet, avagy tejszínt használók már a sajátjukra esküsznek, az ellentábort mélyen lenézik. Nekem mindkettő ízlik, ha nagyon muszáj, a tejszínes verzióra szavazok. Következő sarkalatos pont a szalonna. Az olaszok általában guancialét (sóval, borssal, kakukkfűvel, esetleg édesköménnyel és fokhagymával érlelt tokaszalonna), vagy pancettát (Igazából ez az olaszok szalonnája, a sertés hasaalja, amit sóznak, szerecsendióval, ánizzsal, csípős paprikával, fokhagymával dörzsölnek be, majd levegőn szárítják legalább három hónapig. Létezik enyhén füstölt változata is.) használnak, utóbbi jól helyettesíthető kolozsvári szalonnával, a bacon viszont kerülendő. Tojás téren sem egyértelmű a helyzet, léteznek csak sárgájával és egész tojással készült változatok is. Ismert hagymás, boros, gombás carbonara is. Következzék az általam kedvelt, tejszínes, egész tojásos, kolozsvári szalonnás verzió.
Spaghetti alla carbonara (két személyre)
5 dkg kockázott kolozsvárit kevés vajon megpirítok. Ha túl sok a zsiradék, picit leöntök belőle. 2 dl főzőtejszínt használok, ha híg, kis lángon sűrítem. Két egész tojást habosra keverek, sózom, apránként hozzávegyítem a meleg tejszínt. Reszelek bele 5 dkg friss parmezánt. A kifőzött tésztát serpenyőbe teszem, megy rá a tojásos tejszín, majd a vajjal együtt a szalonna is. Elegendő csak összeforgatni, amíg a mártás bevonja a tésztát, nem tojásrántotta előállítása a cél.
A tányéron bőven kerül még rá frissen őrölt bors és sajt is. Kellemes, krémes tészta keletkezik így, egy jó sauvignont választottunk mellé. Kijelenthető, hogy Új-Zéland ebben gyakorlatilag verhetetlen, ez is egy jól sikerült darab 2011-ből. A borvidék Marlborough, névadója megér pár gondolatot. Brit hercegi cím ez, aminek első viselője John Churchill, aki talán a máig élt legnagyobb katonai talentum. A spanyol örökösödési háborúban lényegében végigverte Európát, vereséget sosem szenvedett. Legnagyobb diadala a Höchstädt mellett elért győzelem. A helység angol neve Blenheim, így hívják ma Marlborough székhelyét is. Nem hiába, hagyománytisztelők ezek a britek… A vezetéknév pedig ismerős lehet, hiszen John leszármazottja Winston, a XX. század talán legnagyobb politikusa. De vissza a sauvignonhoz. Tökéletes egres íz és illat, kellemes savak. Halhoz is ki kell próbálni!!!! Zacskós helyett pedig saját carbonara-t készíteni…
Háttérben a Marlborough.
Alapötlet és egyéb carbonara variációk itt:
http://buvosszakacs.blog.hu/2007/05/11/spegtti_szenegetone_modra_carbonara
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése