2012. július 1., vasárnap

A bőség zavara? Teleky a Zsolnayban



Ha Pécsen jót szeretnénk enni – és nem a tányérról lelógó újramelegített rántott hús, vagy a hulladékokból összeálló hortobágyi, somlói a vezérvonal – (egyre) több lehetőségünk van. Elegancia? Menjünk az Enotecába. Ötlet? Irány a Susogó, vagy az Addo. Olaszos? Ott az Elefántos. Csak egy gyors ebéd? Naná, hogy a Teleky. A címből talán kitűnik, hogy egyben jelen blogbejegyzés célszemélye is. Vájt fülűek kötni tudják a névhez az Expo Centert, talán a Pezsgőház éttermet is. Teleky Zoltán fűzi össze a helyeket, aki jelenleg bisztró konyhát működtet a Tudásközpontban, dolgozik a villányi Wunderlich pincében is. Tettrekész emberről lehet szó, mert ezek mellett idén júniusban elindított még egy projectet. A Zsolnay Kulturális Negyed ha lassan is, de benépesül, a kávézó, borozó, önkiszolgáló étterem mellett megjárt már egy „beülős” vendéglátó egység is. Talán a legszebb helyet választották, a Zsolnay család egykori lakóhelyét.

 
Zsolnay étterem.

A kétszintes épületrész földszintjén az étterem, az emeleten kávézó, terasz. A konyha high tech, a filozófia régiós alapanyagokra épülő klasszikus fogások újragondolása. Szabad ilyet kihagyni? Nemmel szavaztunk. A nyári melegben a teraszon telepszünk le. A kiszolgálás figyelmes, gyors, érkezik az ét- és borlap. Előbbi optimális hosszúságú, 3-3 előétel és leves, főételből 20 körüli tétel. Így hihető a friss alapanyag, amit a környékről szereznek be. A borlap rövid, de átgondolt, a decizett tételeknél is igyekeztek lehetőség szerint lefedni a palettát. Kezdetnek a szokásos Ebner borzongás, megfelelő hőfokkal. Vizek területén palackozott Tettye. Az előételek előtt jön egy kis amuse bouche, pástétom, házi kenyérrel, némiképp sematikus (koktélparadicsom, petrezselyem, póré) díszítéssel. 

Amuse bouche.

A kenyér tökéletes, friss, jó harapni. A pástétom állaga, íze hibátlan. Tálalják az első fogást, hideg libamáj zsírjában és kacsaragu leves. A libamáj ravasz, mert ha jól készítik, hetekig is eláll, de ha tré az alap, vagy nem megfelelően tárolják, nagyot lehet bukni vele. 

Hideg libamáj, zsírjában.

Ez egyértelműen a tökéletes verzió, különösen a házi pirítóssal. A képen talán nem jön le, de gigantikus adag, gyakorlatilag jóllakom vele. Ha valamibe bele lehet kötni, az a díszítés. Az üdvözlőfalatnál megismert klisé, némi paprikával kiegészítve. Ez a fogás talán többet érdemel. Borok közül nehéz hozzávalót találni, Riczu-Stier olaszrizling. Szép villányi, bár reduktív, a mandulát szépen hozza. A raguleves is óriási mennyiség, gazdagon megpakolva jóféle húsokkal, enyhén tárkonyosan. Nagyon ízlett. 

Kacsaragu.

Főételben bárányt és harcsapaprikást választunk. Mindkettő csapdás, könnyen kiszúrható, ha ravaszkodni próbál a konyha. A bárányt gerincileg adják roséra készítve, vajbabbal, kölessel, balzsamecettel. 

Rosé bárány.

A hús illatos, friss, majdnem tökéletesre készített. Kekeckedésnek csak annyi, hogy az egyik szelet alsó hangon súrolja a rosét, társai viszont tényleg perfektek. A köret picit talán túl hangsúlyos, mennyiségben mindenképp. A köles közel harmadával képtelen vagyok megbirkózni, jelzetten sósnak is találom. A bab viszont a reveláció erejével hat, önmagában is megfelelő kíséret lehetne. 

Rosé alsó hangon.

Dúzsi Tamás kvázi etalon kékfrankos roséja társul. A harcsapaprikás jó szafttal, roppanós, friss haldarabokkal érkezik. A kapros túrós tészta deklarálhatóan házi, a tészták széle helyenként picit száraz, ami újramelegítésre, vagy kissé túlzott rápirításra utal. Tételezzük fel az utóbbit. 

  
Harcsapaprikás.

Az adag itt is gigászi, segítségemmel sem sikerül a tányért lepucolni. Desszertben sajttálat, gyümölcsös tejbegrízt választottunk. Utóbbit kapásból csomagoltatjuk, már nem fér belénk. A sajttál jól felépített, környékbeli termelők portékáit tartalmazza, kecske, tehén, lágytól a fűszereseken át a félkeményig, extra minőségű dióval megszórva. A képből lemérhető, ez sem kis adag… 

Sajttál, perfekt diókkal.

Pécs város borát kérem mellé, Szabó Zoltán 2011-es zöldveltelini, nagy kedvenc. Desszertbornak az Ebner cirfandlit ajánlják, ismerős, nem rossz, a kilúgozott jelekről már értekeztem. A végén persze, hogy kávéteszt, hibátlan, tejileg is rendben, bár a dobozost itt sem tudják nélkülözni……..  

Szép a habja...

 
Hagyomány és evolúció:-)

 Összességében nagy potenciál rejlik a helyben, az étlap jól összeállított, talán főételben is be lehetne dobni napi ajánlatot. Az adagok picit túlméretezettek, még a magam fajta nagyétkűn is kifogtak. A szerviz nagyon rendben volt, a környezet pazar. Rejtély, miért ennyire média visszhang nélküli az étterem megnyitása, ami helyből a pécsi Top5 tagja. 

Önálló honlapot nem találtam, facebook: http://www.facebook.com/zsolnayrestaurant

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése