Tavalyi látogatásunk az Imolában annyira jól sikerült, hogy
másnap rögtön újráztunk. Némiképp irányítottan, az idei nyáron is arra vitt az
utunk, részint mi is visszavágytunk, részint az új generációnak is meg kívántuk
mutatni ezt a remek helyet. Az Imola mintegy megkoronázza Eger belvárosát, a
sétáló utca végén, közvetlen a vár bejáratánál fekszik, szóval már a környezet
is impozáns.
Eger, várbejárat, jobbra az Imola terasz.
A belső nem változott, a zárt udvar a malomkerékkel hangulatos,
már csak egy jó vacsora hiányzik… Az pedig garantált (reményeink szerint).
Eleinte kicsit szomorkodtunk, hogy nem a már ismert pincérünkkel hozott össze a
jó sors, de gyorsan rájöttünk, ugyanazt kaptuk, legfeljebb más fizimiskával. A
hely magát borétteremként definiálja (továbbá apartman) , az ország legjobb St.
Andrea kínálata mellett feltűnnek az egyéb nívós egriek, Tokajból a nagyágyú,
Szepsy, mellette pedig az ugyancsak mádi Demetervin. Jócskán deciztetnek is, ez
a lap is körültekintően összeállított, érdeklődők a honlapon megtekinthetik. Az
oldal igényes, nagyon jók a képek, az egyetlen apró kritikai észrevétel a
vendégkönyv, ahova nem lehet írni, ennek megfelelően itt két bejegyzés szerénykedik
2009-ből. Visszatérve az italokhoz, nyíltan vállalt filozófia a borok, ételek
harmóniájának bemutatása. Ehhez persze kell a felkészült felszolgáló
személyzet, aki a standardok mellett ráérez a vendég érdeklődési körére és kell
egy séf, aki némiképp talán a borokhoz is komponálja az ételeket. Cetner Attila
személyében ez már 2009 óta adott. A modern konyhai high-tech nekünk egyszer
sem tűnt öncélúnak, a mindig tökéletes alapanyagok egyszerűségben simulnak
össze. Itt is fenntartom a véleményem, alulértékelt étteremről van szó,
legalábbis az Alexandra, vagy a Gault&Millau pontozásában. Bevallottan
fontos a környék, mint beszerzési forrás, aktuális étlapunk is ezek köré épít.
Elcsépelt frázissal hagyomány és evolúció. Sajnos átmeneti betegség okán
kóstoló csapatunk háromfősre fogyatkozott, ráadás a két lányt nem tudtam
lebeszélni az azonos főétel választásról… A betekintés így erősen részlegesnek
mondható, hiányérzetünk még sem maradt. Előételileg szerencsére háromfelé
oszlunk, tökéletes fogás valamennyi, amuse bouche terén nem egyeznek a
vélemények, én elviseltem volna.
Fogas, velouté, pari.
Rám a fogas mignon esik, zeller veloutéval,
házi aszalású paradicsommal (a veloutéról már értekeztünk, tavaly a kovászos
uborkás változatot csodáltuk meg, az étterem nagy erőssége ez is). A fogast kár
ragozni, íze, állaga hibátlan, a harmónia tökéletes, azért a Bolyki pince
sauvignon blanc-jából szopogatok hozzá.
Lazac tatár.
Nem hagyom ki a lányok előételét sem, a
napi ajánlatból kiemelt lazac tatár némi zölddel, könnyű salátával hűvösen
elegáns, a tatár finomra vágott minőségi hal, szó sincs darált posványról. A hozzájuk csipkedett házikenyér friss, ruganyos, ízes. A
szarvasgombás kacsamáj mini almás rétessel három gondolatot is generál. Ad egy,
a rétes szuper, közelíti a Laci! Konyha! etalon káposztását. Kettő, újabb
bizonyítékát kapjuk, kacsamájat a legjobban bizony mi, magyarok tudunk sütni
(egész pontosan az arra hivatottak, akikből az itteni konyhára is jutott). A
harmadik zárójeles, felszolgálás előtt talán némi pihentetés elkelt volna a
levek miatt.
Kacsamáj, a rétes kicsit elbújt mögé...
A főétel nem is lehet kérdés, jöjjön a bárányfartő! Jó és jól
készített verzióhoz nehéz hozzájutni, ez tökéletes darab. Feltehetően sous
vide, enyhén rápirítva, omlós, ízletes. Önmagában is non plus ultra, a
melléálmodott köret pedig méltó társ. Karalábépüré némi kecskesajttal,
roppanósra párolt spenót, könnyű szaft.
Csúcs fartő, bárányból.
Nem kétséges, hogy St. Andrea pinot
noir jár mellé, a pince ezen a vonalon nekem jobban bejön, mint a mostanában
erőltetett ezer összetevős cuvéek terén. Tökéletes bor a tökéletes fogás mellé
(szembetűnő a kontraszt a Zsálya bisztró bárányával, de erről majd később). A
lányok nyulaznak, a gerinc itt is hibátlan, lazán töltve, szaftosan, zellerrel
bolondított gombóccal, enyhén mustáros vajmártással.
A lakásomban rendetlenkedő példányra is ez vár, ha...
St. Andrea Örökké mellé, a
cuvéeről már leírtam a véleményem, ez is 7 (hét!) fajtából áll össze, ehhez
képest harmónikus, iható, a nyúlhoz pedig biztosan remek. Desszertfronton
megint háromfelé oszlunk, két, egyöntetűen sikeres darab mellett egy megosztó
adódik. A kéksajtos csoki soufflé első hallásra talán picit merésznek tűnik, de
nem kétséges, hogy a kakaó és a sajt harmóniába hozható, ahogy itt sikerült is.
Soufflé kéksajttal.
A soufflé bátor vállalkozás a folyós belsőt nem egyszerű előállítani, ez
tankönyvi, fanyar kakaó, folyós sajt és belső, imádtam. Egyöntetű tetszést
aratott a lime fagyis citromtorta is, állagával, visszafogott citrusosságával.
Fotóztunk már jobbat is, a süti rendben.
Megosztó tétel a gyümölcsragu citrusos sabayonnal, ami gigantikus adag (vagy
csak mi teltünk el). Nekem egyértelműen tetszik, a gyümölcsök enyhe savanykája
jól megfér a „feltét” ízével. Pontosabban nehéz körülírni, habnál kicsit
masszívabb állagú, valóban citrusos valami, amire talán rá is pirítottak. A
sabayon amúgy eredetileg olasz (zabaglione), amit persze a Mediciek
transzportáltak a gallokhoz. Eredetileg tojássárga, cukor, bor elegye, amit
gőz, vagy lassú tűz felett kevernek habosra. Ma már ez a kategória is kitágult
(lásd itt), tojás alapú, habosított mártások bármelyike ide sorolódik. A
kritikus vélemény a túlzott édesség volt.
Sabayon, gyümölcsragu.
Fantasztikus birs pálinka után még
benevezünk egy kávétesztre. Tavaly az egyetlen fogást ezen találtam, hígnak
minősítve a Manuel eszpresszót. Nos, a folyadék mennyisége csökkent, a hab
tökéletes, szóval alakul ez.
Alakuló Manuel.
Ha az eddigiekből nem derült ki, az ide betérő
profi, barátságos felszolgálásra, remek ételekre és borokra számíthat az ország
egyik legjobb vidéki éttermében. A nagyokat idézve „Mindííííg, minden
körülmények között!” Nincs más hátra, mint hazaballagni és a sétálóutca terén
ücsörgőkre némiképp sajnálkozva tekinteni, miről is maradnak le…. Szakácssapka
megszavazva.
Imola itt: http://www.imolaudvarhaz.hu/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése