Libamáj egyszerűen

A hízott libamáj igazi, ünnepi asztalra való csemege. A konfitálásról már elmélkedtem, most egyszerűbb verziót készítettem, persze az idegtépő hártyátlanítás, sövény eltávolítás itt sem úszható meg. Ez a folyamat mindig sikeresen ingerli az idegességért felelős agyi végpontjaimat, ráadásul az eredmény most sem lett tökéletes. A matatás közben célszerű a várható eredményt szem előtt lebegtetni, így talán könnyebben megy.

Sült libamáj aszalt szilvás hagymalekvárral

A májból személyenként két, kb. centi vastagságú szeleteket vágok, néhány órát tejben áztatom. Sütés előtt alaposan leszárogatom. Grill serpenyőt hevítek, belehelyezem a májszeleteket. Kenőanyag nem szükséges, gyakorlatilag zsírt igyekszünk kisütni. A serpenyő legyen forró, a hőmérsékletet később lehet mérsékelni. Kb. 2 perc után fordítottam, az állagot ujjal (a szakács ujjával) lehet ellenőrizni. Cél a rugalmasság elérése, amikor kemény, már túlsült, ha könnyen benyomható, még nyers. Előmelegített tálon néhány percet pihentetem. Pirítós kenyérből karikákat szaggatok, megöntözöm libazsírral és melléhelyezem a hagymalekvárt. A már bevált receptet kicsit módosítottam. A hagyma párolása közben a nedvességet édes tokaji borral pótoltam, a balzsamecet hozzáadása előtt pedig az iménti borban áztatott aszalt szilvát adtam a hagymához. A májat tálaláskor sóztam, a színhatás kedvéért fekete sóval (egyszer kellene írni egy só témájú bejegyzést is….) Remek előétel kerekedett belőle, a maradék tokaji bor kíséretében. Ez egy kési szüretelésű 2007-es Tokaji sárgamuskotály volt a Hétszőlőtől. Frissességéből némiképp már vesztett, de a kamillás, mézes íz és illat még kárpótolja ezt. Piros betűs ünnepek előétele lehet, nálunk a húsvéti asztal kezdő fogása volt.

Sült libamáj hagymalekvárral.